Banjo

A banjo egy pengetős hangszer, amelynek jellegzetes hangzását a test kávájára feszített bőr rezgése adja. A hangszernek hosszú és gazdag története Afrikából ered, és az amerikai kontinensen fejlődött tovább.

Története és eredete

A banjo ősei afrikából származó hangszerek voltak, amelyek a rabszolgák által kerültek Amerikába a 17. században. Ezek a hangszerek kezdetben tökből készültek, amelyre bőrmembránt, a testre szerelt nyakra pedig növényi rostból húrt feszítettek. Nevének eredete egyes források szerint Gambia fővárosára, Banjulra utal.

A banjo az afrikai és az amerikai zenei örökség fontos szimbóluma. Ahogy említettük, a hangszer a rabszolgaság időszakából ered, az Afrikából áthurcolt rabszolgák vitték magukkal az amerikai kontinensre, ahol a karibi térségben és az Egyesült Államokban is elterjedt. Kezdetben a szegényebb néprétegek hangszerének számított, majd az 1800-as évek végén elterjedtebb lett a különböző társadalmi rétegek között. 

A világháború előtt a jazz és a ragtime stílusok fontos részévé vált, majd a háború alatt népszerűsége csökkent. A 2.világháború után Pete Seeger-nek fontos szerepe volt a banjo népszerűsítésében, aki appalachiai zenészektől tanulta újra a banjojátékot és adott ki róla oktatóanyagot. Az USA déli részének fontos zenei jelképévé és a country zene szimbólumává vált. 

A banjot ma már a világ számos pontján használják, de leginkább az Egyesült Államok déli részén, Appalachia vidékén, Írországban, Angliában és Afrikában népszerű. A hangszer a bluegrass, country, folk, blues, jazz és zenei stílusokban is megtalálható.

A banjo felépítése

A banjo jellegzetes formájú; kerek testére, kör alakú kávájára bőrt feszítenek, hosszú nyaka van, amelyen bundok találhatók, akárcsak a gitáron. A rezonátor káva fémből vagy fából készülhet, mérete és formája hangszertípusonként változhat. A hangolókulcsok a banjo fején és nyakán helyezkednek el. A húrok száma 4 és 6 között mozog, a leggyakoribb az 5 húrú banjo.

A banjo típusok csoportosítása:

A banjo típusokat a következő kategóriákba sorolhatjuk:

• Húrok száma szerint:
• 4 húros banjo
• 5 húros banjo
• 6 húros banjo (gitár banjo)
• Hangszer teste szerint:
• Nyitott hátú banjo
• Zárt hátú (rezonátoros) banjo

Néhány népszerű banjo típus:

• 4 húrú banjo: Eredetileg C-G-B-D hangolású, kísérőhúr nélkül. Gyakran a gitár felső négy húrjának megfelelően hangolják be, ezt “Chicago” hangolásnak nevezzük.
• Tenor banjo: Rövidebb nyakkal és menzúrával rendelkezik. C-G-D-A hangolású, gyakran használták jazzben.
• 5 húrú banjo (bluegrass banjo): A bluegrass banjo a legnépszerűbb banjo típus, 4 lefogható húrja és egy kísérő- vagy drone húrja van. Gyors pengetésre és bonyolult dallamok játszására alkalmas, rezonátoros, zárt hátú. Általában pengetőt használnak hozzá. Legtöbbször G-D-G-B-D hangolású, de sok más hangolása is létezik.
• Nyitott hátú banjo: A nyitott hátú banjo szintén 5 húros, hangzása kicsit puhább, mint a bluegrass banjoé. Gyakran használják folk zenében, jellegzetes pengetési módja a clawhammer stílus, amely nem felfelé, hanem lefelé irányuló pengetési mód, jellegzetes kéztartással.
• 6 húrú banjo (gitár banjo): A gitár banjo a gitárnak megfelelő hangolással rendelkezik, így gitárosok is könnyen játszhatnak rajta. Gyakran használják folk zenében és ének kísérethez.

Játéktechnika

A banjo pengetése történhet ujjal, pengetővel, vagy mindkettővel. Az öthúros banjot legtöbbször ujjra erősíthető pengetőkkel pengetik. Az évszázadok során sokféle játékstílus fejlődött ki, például a clawhammer, a két- és három ujjal játszott stílus, vagy a “Scruggs” stílus, amelyet Earl Scruggs fejlesztett ki. A banjot Afrikában, majd az amerikai folkzenében használták, ezután elterjedt a karibi térségben, Írországban és Nagy-Britanniában is.

A clawhammer, vagy más néven down-picking, overhand vagy frailing egy jellegzetes bendzsó stílus, az amerikai old-time zene gyakori eleme. A clawhammer és más játékmódok közötti lényeges eltérés az, hogy más, hagyományos pengetési stílusok (klasszikus banjo, valamint folk, bluegrass és klasszikus gitár) esetében a pengetést felfelé a mutatóujj, lefelé pedig a hüvelykujj végzi – ez a Scruggs-stílus alapja is. Ezzel szemben a clawhammer elsősorban lefelé pengető stílus, ahol karomszerűen tartott kézzel, merev ujjakkal játszunk a húrokon a csukló és/vagy könyök mozgatásával.  Leggyakoribb formájában csak a hüvelyk- és középső- vagy mutatóujjat használjuk, és mindig lefelé pengetünk az ujjunk körmének hátoldalával. Közben a hüvelykujj az ötödik, azaz kísérőhúrt pengeti.

Híres banjo játékosok és zenészek:

• Earl Scruggs
• Béla Fleck
• Pete Seeger
• Abigail Washburn
• Rhiannon Giddens

Milyen zenei stílusokban használják?

A banjo-t a következő zenei stílusokban használják elsősorban:

• Bluegrass
• Country
• Folk
• Blues
• Jazz
• Dixieland
• Hagyományos ír zene

5 húrú banjo:

• Nyílt G: G-D-G-B-D (a legelterjedtebb hangolás)
• Régebbi hangolás: G-C-G-B-D
• Dupla C hangolás: G-C-G-C-D
• “Sawmill” hangolás: G-D-G-C-D
• Nyílt D: F#-D-F#-A-D

4 húrú banjo:

• Eredeti hangolás: C-G-B-D (a legelterjedtebb hangolás)
• Chicago hangolás: D-G-B-D (jazz)

6 húrú banjo:

• Standard hangolás: E-A-D-G-B-E (gitár)

A banjo rokonai

A banjo-nak számos rokona van a világban, amelyek hasonló felépítéssel és hangzással rendelkeznek. Íme néhány példa:

• Mandolin-banjo: A banjo testével és a mandolin nyakával és hangolásával rendelkezik, szoprán banjonak is tekinthetjük.
• Basszus banjo: Négy- vagy öthúros, cselló banjonak is nevezik, a nagybőgőhöz hasonlóan állítva játszottak rajta.

• Banjo dulcimer: Appalachiai dulcimer, amelyet rezonátorral látnak el, így a banjo elvén alapuló hang jön létre.  
• Dojo: a Dobro-gitár és a banjo keresztezéséből jött létre.
• Banjo ukulele: Banjolelének is nevezik, a banjo és az ukulele keresztezéséből született. Banjo teste és ukulele nyaka van, négyhúros, kis méretű hangszer. Hangolása többek között G-C-E-A lehet.