A kalimba egy Dél-Afrikában honos, fa rezonáns dobozra szerelt, fémnyelvekkel rendelkező afrikai hangszer. A lamellafonok vagy pengetett idiofonok közé tartozik a Hornbostel-Sachs rendszer szerinti hangszerbesorolás alapján.
A hangszer születése
A kalimba eredete Afrikában keresendő, ahol kétszer is feltalálták: mintegy 3000 éve a nyugati parton, Kamerun környékén, ahol fából, és növényi anyagokból - például bambuszból, vagy pálmalevelekből - készült. Kb. 1300 évvel ezelőtt pedig a Zambézi folyó mentén jelent meg, fémnyelvekkel ellátott változatban. Hugh Tracey etnomuzikológus a "kalimba" nevet választotta az 1950-es években, amikor elkezdte népszerűsíteni ezt az afrikai eredetű hangszert a nyugati világban. Az eredeti, a zimbabwei shona népcsoport által használt név a "mbira" volt, amely kiemelt hangszer a shona kultúrában. A hangszernek földrajzi régiónként eltérő nevei is ismertek, mint a "likembe", "sanza" vagy "senza" Kamerunban és Kongóban, vagy a "lukeme" és "karimba" Ugandában. Az európaiak ujjzongorának is nevezték, de ma már a "kalimba" elnevezés vonatkozik az összes, Afrikán kívüli, modernizált változatra, míg az eredeti, tradicionális afrikai változatok továbbra is a "mbira" nevet viselik.
A kalimba az idiofon hangszerek családjába tartozik, melyeket szerkezetük egyszerűsége jellemez, hangjukat pedig saját testük rezgése hozza létre. Ütőhangszernek tekinthető, azon belül is a lamellafonok közé sorolható. A kalimba könnyen szállítható és játszható hangszer.
Afrikában a mbira hagyományosan a mesemondók, történetmesélők (griotok) hangszere, amellyel dalokat és legendákat kísértek. Médiumok is használják, hogy transzállapotba kerüljenek és elhunyt ősökkel kommunikáljanak. Jelen van közösségi eseményeken, mint szertartások, rítusok, esküvők, de a meghitt családi körben is fontos szerepe van, amikor a történeteket generációról generációra örökítik tovább.
A mbira hangszer modern változatát, a kalimbát Hugh Tracey etnomuzikológus kezdte kereskedelmi céllal gyártani az 1950-es évek végén, népszerűsítve ezzel a hasonló hangszereket Afrika határain túl. Tracey modellje a mbira nyunga nyunga hangszer alapján készült, és a nevét ("kalimba") a mbira típusú hangszerek egyik ősi elődjéről kapta. Hugh 1904-ben született zenetudós és néprajzkutató volt, aki a tradicionális afrikai zene és hangszerek tanulmányozásának szentelte életét. Az 1950-es évek végén kereskedelmi forgalomba hozható kalimba megalkotásával kulcsszerepet játszott a hangszer népszerűsítésében Afrikán kívül.
Játéktechnika és felépítés
A mbira a zimbabwei shona nép hagyományos hangszere. Egy fából készült testből áll, melyre fémlemezek vannak rögzítve, változó hosszúságban. Mindegyik nyelv egy-egy hangot ad ki. A legegyszerűbb kalimbákon 5-6, a kidolgozottabb darabokon akár 20-nál is több fémnyelvet találunk. A játékos a kezében tartja a hangszert, és hüvelykujjaival, valamint általában a jobb mutatóujjával (néha a ballal is) pengetve szólaltatja meg a lemezeket. Dél- és Kelet-Afrikában számos mbira típus létezik, melyeket gyakran kísér a hosho nevű ütőhangszer. A mbirának fontos szerep jut vallási szertartásokon, esküvőkön és egyéb társas összejöveteleken. 2020-ban az UNESCO a Mbira készítését és játéktechnikáját a Kulturális Örökség részévé tette.
Különböző típusai
Afrikában számos rokona létezik, mint a zambiai 7-12 billentyűs kankobela vagy a 8 billentyűs pentaton ikembe Kongóból.
Híres játékosok
Olyan ismert zenészek, mint Paul Simon, John Legend vagy a Maroon 5 is beépítették zenéjükbe a kalimbát. Szintén a hangszer mellett döntött Ben Harper, a The Roots és a Coldplay is. A kalimba számos zenei műfajban megtalálható, a jazztől a klasszikuson át egészen a hip-hopig. A hangszer megszólalása valóban egyedi és magával ragadó, évszázadok óta inspirálja mind a zenészeket, mind a közönséget.
Samite Mulondo ugandai zenész és hangszeres előadó, aki gyönyörű és kifejező kalimba játéka révén ismert. Számos felvétele jelent meg, melyeken a kalimba kap főszerepet, emellett számos más művésszel is dolgozott együtt.
Toumani Diabaté mali zenész és kora (nyugat-afrikai hárfa) játékos, aki szintén használt kalimbát több albumán. Virtuóz játékával és a világ minden tájáról érkező zenészekkel való együttműködésével szerzett hírnevet.
Maurice White, az Earth, Wind and Fire együttes alapítója hagyományt teremtett a kalimba használatával a zenekar zenéjében a 70-es évek végén. White 1973-ban kezdte el beépíteni a kalimbát az együttes zenéjébe. Az Earth, Wind and Fire által használt kalimbák a nyugati zene megszokott dó-ré-mi skáláját használták a hagyományos afrikai hangsorok helyett. Ezenkívül a fémlemezek hangjai is felváltva következtek, hogy a modern nyugati zenei stílusok könnyen játszhatóak legyenek rajta. Ez a megközelítés olyannyira sikeres volt, hogy a kalimba hangja még filmek zenéjében is megjelent, például az Alien és az Ollókezű Edward című alkotásokban.